Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Együttesek

2009.03.04

Magyar Állami Népi Együttes

A Magyar Állami Népi Együttes alapításának éve 1951. A társulat jelenlegi művészeti vezetője Mihályi Gábor. Az ő nevéhez fűződnek többek között, az olyan egész estét betöltő műsorok, mint a "Naplegenda" (2000); a "Verbunkos" (2003); és a "Földön apám fia volnék" (2004), melyek nemcsak itthon, de külföldön is hatalmas sikernek örvendenek.

Az együttes a magyar nyelvterület néptáncának valamint népzenéjének gyűjtését, életben tartását és annak színpadi formában való továbbadását tartja feladatának.

Csillagszemű Gyermektáncegyüttes

A Csillagszemű Gyermektáncegyüttes 2007-ben ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját. 1993-tól beszélhetünk az együttes létezéséről, amikor is Timár Sándor, koreográfus és művészeti igazgató, és felesége Timár Böske, vezető tanár, megalapították az első, akkor még kisebb létszámmal induló csoportot. Az évek során a hatalmasra duzzadt azoknak a kisgyermekeknek (3 éves kortól lehet jelentkezni) és fiatal táncolni vágyóknak a száma, akik csatlakoztak az együtteshez.

Timár Sándor, aki 1980 és 1996 között a Magyar Állami Népi Együttes koreográfusa volt, 1999-ben jelentette meg Néptáncnyelven című könyvét, melyben kifejtette az úgynevezett "Timár-módszer" alapelveit. A Csillagszemű Gyermektáncegyüttes számos külföldi vendégszereplésen képviseli a magyar kulturális hagyományokat.

Mára az együttes ismertebb neve Csillagszemű Táncegyüttes lett.

Kisalföld Táncegyüttes

A Kisalföld Táncegyüttes méltán népszerű képviselője Győr-Moson-Sopron megye kulturális életének. A Ruppert László vezette amatőr néptánccsoport, mely 1967-et jelöli meg alakulásának éveként, nemcsak a magyarországi, de más országokbeli történelmi táncok közül közül is bátran válogat, amikor az együttes repertoárjának összeállítására kerül a sor. (Ezeket 2002 óta Fresco Ballo Táncegyüttes néven adják elő.) A tánccsoport nagy sikerrel képviselte már Magyarországot többek között Franciaországban, Spanyolországban, Romániában és Törökországban is.

Ürmös Néptáncegyüttes

Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetem és az Óvónőképző Intézet hallgatói alapították 1983-ban. Sikerrel szerpeltek a Ki mit tud-on, ez országosan ismertté tette az együttest. Művészeti vezetője több mint tíz évig Varga János "Boxos" volt, koreográfusként közreműködött Sára Ferenc. Története első felében a gyimesi csángók táncai meghatározóak voltak repertoárukban. A rendszerváltást követően többször szünetelt a tevékenysége, de az egyetemi hallgatók mindannyiszor újjáalakították.

Pendelyes Néptáncegyüttes

A Soproni Pendelyes Néptáncegyüttes 1991-ben alakult Sipos Ferenc vezetésével, 6-14 éves gyerekekből. 1995-ben az egyesületi formát választotta a további működéshez. 1996-tól a nemzeti kisebbekkel külön próbákon foglalkoznak, az életkoruknak megfelelő táncokkal. 1993-ban szervezték meg a Soproni Gyermek Néptánc Fesztivált. A város rendezvényein, utcai felvonulásokon, gálaműsorokon és táncházakban szerepelnek. Minden évben megszerveznek egy egyhetes néprajzi tábort , ahol a gyermekek a következő évre felkészülve, egy tájegység számukra eddig még ismeretlen táncaival ismerkedhetnek meg. Ez az anyag épül be a következõ év munkarendjébe.A Tánccsoport külföldön is bameutatja tudását.

Hársfa Néptáncegyüttes (Nagycenk)

Kövirózsa Néptáncegyüttes (Sopronkövesd)

Szanyi Hagyományőrző Néptánc Együttes

A Szanyban 1931. óta működő Bokréta Hagyományőrző Néptánc Együttes repertoárját elsősorban a rábaközi község táncai alkotják, amelyet több generáció együtt kelt életre a színpadon. Ilyen a dus, mely a Rábaköz egyik legvirtuózabb, szólisztikus tánca. A verbunk, mely a Nyugat-Dunántúl legkötöttebb, legarchaisztikusabb táncdialektusát őrzi. A csárdás, melynek már több helyütt csak nagyon szegényes változatai élnek. A paraszti élet táncai közül a sortánc, mely a népi kultúra és arra visszaható polgári kultúra bizonyítéka. Eszközös táncaik közül a leglátványosabb a "söprűtánc" és a lányok köcsögös tánca. Ezek a táncok újabb és újabb feldolgozásban is az eredetiség élményét nyújtják.